Kapcsolódás, közös gondolkodás és fenntartható jó gyakorlatok – Beszámoló az első Pomázi Pedagógiai

A rendezvénysorozat április 11-én az általános iskolai intézménylátogatásokkal indult. Óvodapedagógusok és alsó tagozatos tanítók látogatták meg a Német Nemzetiségi Általános Iskolát, a Mátyás Király Általános Iskolát és a Sashegyi Sándor Általános Iskolát, ahol színvonalas bemutatókon keresztül betekintést nyertek az iskolakezdést segítő módszertani gyakorlatokba és az ökoiskolai működésbe. A látogatások során a résztvevők megfigyelhették a természeti környezetbe ágyazott tanulást, a differenciált oktatásszervezési formákat és a tanulói aktivitást támogató pedagógiai eszközöket. Köszönjük az általános iskolai intézmények igazgatóinak – Molnár-Bruder Gézának (Mátyás Király Általános Iskola), Balog Ilona Katalinnak (Német Nemzetiségi Általános Iskola) és Kapin Györgynének (Sashegyi Sándor Általános Iskola) –, valamint a tanítóknak, hogy lehetővé tették e szakmai bepillantást, és betekintést engedtek a fenntarthatóság elveit is érvényesítő, innovatív pedagógiai gyakorlatokba, és nyitottan fogadták az óvodai nevelés képviselőit.

Április 15-én, hétfőn a Mesevár Óvoda fogadta a résztvevőket, ahol délelőtt Benus Bernadett színvonalas, komplex mozgásos foglalkozása a mozgásfejlesztés és a matematikai kompetenciák integrált fejlesztésére épült. A tevékenységsorban tudatosan alkalmazott mozgásformák – például téri tájékozódást, ritmust és mennyiségi viszonyokat fejlesztő játékos elemek – elősegítették a kognitív képességek, különösen a matematikai gondolkodás és a testtudat egyidejű, élményalapú fejlesztését. A délelőtti bemutatót a KisMuzsika program követte, amelynek vezetője, Szerényi Andrea saját módszertanára építve ötvözte a népi játékokat, mozgást, mondókát, éneket és élő zenei kíséretet. A program ezúttal nem gyermekcsoportban, hanem óvodapedagógusok és kisgyermeknevelők részvételével zajlott, akik saját élményen keresztül tapasztalhatták meg a hagyományokon alapuló élményalapú fejlesztés lehetőségeit. A Kismuzsika módszertan a népzene, néptánc és népi játékok eszközein keresztül támogatja a gyermekek zenei, mozgásos és szociális fejlődését, miközben erősen épít az élménypedagógiára és a közösségi tanulásra. inspiráló élményt nyújtott, és új szakmai nézőpontokkal gazdagította a résztvevő pedagógusokat. A Napsugár Óvodában Fülöpné Erdősi Anett mutatta be a külső világ tevékeny megismerésére épülő foglalkozását, melynek középpontjában a Föld napjához kapcsolódó tematika állt. A programban hangsúlyos szerepet kaptak az érzékszervek fejlesztésére irányuló, gazdag szenzoros játékok, amelyek élményszerűen támogatták a gyermekek tapasztalati úton történő ismeretszerzését. A délután első szakmai programja a Zöld Óvoda és Ökoiskola címek elnyeréséről szóló workshop volt, melyen a Pomázi Hétszínvirág Óvoda Mesevár, Mesedombi, Hétszínvirág és Napsugár tagóvodáinak pedagógusai adtak elő, akik 2025-ben első alkalommal nyerték el a Zöld Óvoda címet (a Mesevölgyi Tagóvoda kivételével). A pedagógusok a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításáról, valamint a szemléletformáló nevelőmunkáról osztották meg tapasztalataikat a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításáról. A programot megtisztelte jelenlétével és előadásával Balog Ilona Katalin, a Pomázi Német Nemzetiségi Általános Iskola igazgatója is, aki az Ökoiskola címhez kapcsolódó iskolai jó gyakorlatokat mutatta be, kiemelve az intézmény környezeti nevelési szemléletét. Párhuzamosan, a Galagonya Bölcsődében kerekasztal-beszélgetés zajlott Rakovszky Zoltánné vezetésével, amely az óvoda–bölcsőde átmenet témáját járta körül. A tapasztalatcsere során gyakorlati példákon és egy tartalmas szakmai beszélgetésen keresztül mutatták be a résztvevők, hogyan segíthető elő a kisgyermekek zökkenőmentes átlépése egyik intézményi környezetből a másikba. A nap zárásaként Borbély Balázs tartott gondolatébresztő előadást, amely érzékeny témák mentén járta körül a digitális eszközhasználat gyermekekre gyakorolt hatásait, szülői és pedagógiai szemszögből egyaránt.

Április 16-án, kedden a fenntarthatóságra nevelés, a hagyományőrzés, valamint a drámapedagógia mint alternatív pedagógiai megközelítés került előtérbe. A délelőtti órákban párhuzamosan zajlott két bemutató: a Mesevölgyi Óvodában Antal Erika húsvéti népszokásokra és tavaszi hagyományokra építő, kiszebábhoz kapcsolódó motívumokat is megjelenítő komplex tevékenysége. A foglalkozás különleges hangulata, az élménypedagógiai megközelítés és a szimbolikus elemek hatására a résztvevők gazdag szakmai inspirációkkal és mély érzelmi benyomásokkal tértek vissza saját intézményeikbe. A Hétszínvirág Óvodában Varga-Tóth Csaba szaktanácsadó drámapedagógiai foglalkozása zajlott, amely során a módszertani bemutató közvetlenül egy gyermekcsoportban valósult meg. A résztvevők testközelből tapasztalhatták meg, hogyan válik a dramatikus játék eszközzé az érzelmi biztonság, a kreativitás és a közösségi élmény erősítésében. A délután során Polgár Krisztina vezetésével valósult meg a „Hová bújt a matematika?” című interaktív foglalkozás, amely játékos, tapasztalati tanuláson alapuló megközelítéssel segítette a gyermekek matematikai gondolkodásának fejlesztését. Egy későbbi programelemet jelentett Csánk Enikő interaktív előadása, amely során az általános iskolai tanítókat is bevonva ismertette a fonológiai tudatosság fejlesztésének elméleti és gyakorlati szempontjait. A résztvevők játékos eszközökkel és gyakorlati példákon keresztül kaptak betekintést a beszédhanghallás fejlesztésének lehetőségeibe, majd A nap zárásaként Juhászné Rusai Éva tartotta meg foglalkozását az Aranyszőrű bárány című mesefeldolgozással, amely a Pompás Napok módszertani alapelveire épült. Az interaktív előadás során a résztvevők a mese élményszerű feldolgozását mozgással, énekkel és dramatikus elemekkel kísérhették végig.

Április 17-én, szerdán a természeti élményeken alapuló tapasztalati tanulás és az intézményi innovációk kaptak kiemelt figyelmet. A délelőtt folyamán Kiss Róbertné komplex tevékenységvezetése valósult meg a Mesedombi Óvodában, amely a Víz világnapjához és a Föld napjához kapcsolódott. A foglalkozás során a gyermekek mesehallgatáson, élményjátékokon és vizuális tevékenységeken keresztül kapcsolódtak a környezetvédelem témájához. A csodálatos, magas szakmai színvonalon vezetett mese különösen mély benyomást tett a résztvevőkre, és inspiráló példát nyújtott a környezeti nevelés óvodai megvalósítására. A Boróka és Galagonya Bölcsődék nyitott délelőttjein a gondoskodó kisgyermeknevelés gyakorlati megvalósítását figyelhették meg az érdeklődők. Különösen örömteli volt, hogy a bölcsőde szakmai kapui is megnyíltak, lehetőséget teremtve arra, hogy a látogatók közvetlen betekintést nyerjenek a koragyermekkori nevelés mindennapjaiba és érzékeny, személyes világába.

Ezen a napon a Hétszínvirág Óvodában egy inspiráló hangulatú innovációs workshop valósult meg, A bemutatók fókuszában az intézményi innovációk álltak: a pedagógusok saját gyakorlati tapasztalataikra építve mutatták be az óvodai tehetségműhelyek működését. Olyan jó gyakorlatok kerültek reflektorfénybe, mint a sakk, robotika, múzeumpedagógia és néptánc integrálása az óvodai nevelésbe. A Hétszínvirág Óvodában működő sakkműhely résztvevői az iskolában is bemutatkozhattak, ahol már egy alsó tagozatos osztály is e módszertan szerint dolgozik, így a bemutató a már meglévő szakmai együttműködés további megerősítését szolgálta.

A délután a Klissza tanösvényen zajló gyógynövény-túrával kezdődött, amelyet Geng Imola vezetett. A szép napsütésben, igazi tavaszi időben gyűjtöttük az élményeket, miközben A gyermekek játékos formában ismerkedhettek meg a helyi gyógynövényekkel, növényismereti tudásuk élményszerűen bővült, miközben a résztvevő pedagógusok számára is hasznos szakmai tapasztalatokat és ötleteket kínált a foglalkozás. Ezt követte a meseösvény bemutatása a Pomázi Öko-kör szervezésében, amely során a mesék és mozgásos tevékenységek ötvözésével kapcsolódtak a gyermekek a természeti környezethez. A rendezvénysorozatot Lapis Andrea pszichológus és Rajzó Éva konduktor előadása zárta „Értsük meg egymást!” címmel, amelyben a családi kommunikáció, kötődés és nevelési kihívások témakörei kerültek elő. Az interaktív, közös gondolkodásra épülő előadás elgondolkodtató kérdéseken keresztül segítette a résztvevőket a hétköznapi nevelési helyzetek újraszemlélésében és a gyermekekkel való kapcsolat mélyebb megértésében.

A Pomázi Pedagógiai Napok programsorozata fontos mérföldkő a pedagógiai műhelymunka erősítésében, a helyi szakmai közösség erősítése és a fenntarthatóságra nevelés előmozdítása szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bírt. A visszajelzések tanúsága szerint a rendezvénysorozat nem csupán értéket közvetített, hanem valódi igényre válaszolt: teret adott a szakmai kapcsolódásra, a tapasztalatcserére és a közös gondolkodásra. A szervezők eltökélt szándéka, hogy e kezdeményezés hagyománnyá váljon, és évente inspiráló keretet biztosítson a tudásmegosztásra, az innovatív pedagógiai megközelítések bemutatására és a helyi szakmai párbeszéd elmélyítésére.

Gyarmati Dóra(tagintézmény-igazgató), Krajcsák Péter Gyuláné (tagintézmény-igazgató)