"Szemünk fénye" és a mozgás 1.

Óvodapedagógusként, egyre több részképességzavart, magatartászavart tapasztalunk munkánk során. Ezek a problémák sokszor nem nevelési hibákból adódnak, hanem legtöbb esetben az éretlen idegrendszer az oka.  Segítséget szeretnénk nyújtani a szülőknek e problémák megoldásában, megelőzésében, a felismerésében. Cikksorozatunkban a gyermek mozgásfejlődésének hatásait szeretnénk bemutatni, amely kihathat az egész életére.

Ezen ismereteimet korábban nem birtokló fiatal szülőként én sem gondoltam, hogy a mozgás milyen jelentős hatással van gyermekem fejlődésére. Én is beleestem a „túlszerető, túlféltő” hibába. Sokszor segítettem mozgásában, óvtam, féltettem olyan esetekben is, amikor bizony neki kellett volna megtapasztalni erejét, korlátait.

A mozgás az alfája és omegája a gyermek értelmi (kognitív) képességének fejlődésének, problémamentes iskolakezdésnek. Nemcsak tanulmányaira lesz hatással, hanem az élete minden területére. Mire gondolok itt? Azok a gyerekek, akiknek mozgásuk koordinált, egyensúlyérzékük, rugalmasságuk megfelelő, testhelyzetérzékük, téri tájékozódásuk, finommotorikájuk összehangolt, sokkal nagyobb biztonságban igazodnak el az őket körül vevő világban és birkóznak meg nemcsak az iskolai, hanem az élet adta feladatokkal. Megfelelő önbizalommal, önértékeléssel rendelkeznek, erősebb az ellenállóképességük, könnyebben alkalmazkodnak, figyelmük tartósabb, koncentráltabbak, rövid és hosszútávú memóriájuk könnyen előhívható. Beszédkészségük és beszédképességük, anyanyelvi kompetenciáik magasabb szinten működik, de az idegennyelv elsajátítása is könnyebb. Az iskolakezdés zökkenőmentesebb, az írás – olvasás elsajátítása nem okoz gondot. De ezeken kívül számos más területekre is nagy hatással van.

Hogy megértsük ezt a folyamatot, a „kályhától” indulunk, tehát a csecsemőkortól kell kezdenünk, sőt, két mondat erejéig visszamegyek a magzati időhöz.

Az idegrendszer (ez lesz a legfontosabb az írásainkban) fejlődése már a fogamzás utáni harmadik héten elkezdődik. A hatodik héten már mozog, a tizedik héten már érzékel.

Amikor a baba megszületik, az idegrendszere már csaknem az összes idegsejtet tartalmazza, amit élete során használni fog.

A világról szerzett tapasztalatainkat az életünk kezdetétől a mozgásnak köszönhetjük.

A túléléshez egy sor primitív reflex szükséges. Feladata, hogy azonnali választ adjon a környezetre, a változó szükségletekre. Ezek a primitív reflexek automatikus, sztereotip mozgások, melyet az agytörzs irányít, az agykéreg közreműködése nélkül.

A baba túlélése szempontjából nagyon fontos reflexek az élet első heteiben, amik a későbbi akaratlagos képesség kifejlődéséhez is hozzájárulnak. Élettartamuk viszont korlátozott és az agy magasabb rendű központjainak gátlása, ellenőrzése alá kell kerülniük, hogy majd képessé tegye a gyermeket, hogy uralja akaratlagos válaszait.

Ha ezek a primitív reflexek, aktívak maradnak (9-12 hó után), az az idegrendszer szerkezeti éretlenségét mutatja. Ha pedig túlságosan sokáig fenn maradnak (6 hónapon túl), megakadályozhatja a fejlődésben és pl. éretlen magatartási formák kialakulásához vezethet. Látszólag ugyan káros következmények nélkül lép át a fejlődés következő szakaszába, de a központi idegrendszer összeköttetéseiben hiányosságok, apró rések keletkeznek, a kihagyott fejlődési lépcsőfokok következtében, mivel az átugrott fázisokban elmarad a normál körülmények között bekövetkező tanulás.

Sokszor nem is gondolnánk, hogy milyen problémákat okozhat egy éretlen idegrendszer. Kihatással lehet a gyermek zökkenőmentes iskolakezdésére, az írás- olvasás elsajátítására, még a matematikai készségeire is. Mozgáséretlensége, mely az idegrendszer fejlenlenségből fakad, elmaradhat korától, problémái adódhatnak a téri tájékozódással, a vesztibuláris (egyensúly) rendszerével. De kialakulhatnak olyan pszichés zavarok is, mint a folytonos szorongás, aggódás, érzelmi hullámzások. Gyakori a döntésképtelenség, az alacsony önértékelés, illetve a hiperaktivitás és az erős fáradságérzés váltakozása. Hajlam alakulhat ki az asztmára, allergiákra, fertőzésekre és akár felnőtt korban is jelentkezhetnek problémák, mint pl. tengeribetegség, mozgásszervi panaszok, irritábilis bélszindróma, függőségek alakulhatnak ki pl. dohányzás. Sajnos itt még nem értem a problémák végére, de előre leszögezném, hogy az időben észrevett idegrendszeri éretlenség fejleszthető. A csecsemőkori mozgásfejlődésben a védő nénik is tudnak irányt mutatni. Bátran kérdezzünk tőlük, hogy melyik hónapban milyen mozgások jelennek meg gyermekünknél és hogyan segítsük, vagy éppen ne segítsük őt.

Az óvodapedagógusok már az óvodába lépéskor kiszűrik azokat a problémákat, amiket minél hamarabb fejleszteni kell.

A következő cikkben részletesen kitérek ezekre a primitív reflexekre. Addig is minden szülőt arra biztatok, hogy hintázzon, guruljon, birkózzon, szaladgáljon, csússzon, kússzon, másszon, fára másszon, ugráljon gyermekével!

Benus Bernadett

óvodapedagógus

Mesterpedagógus